Events at this location

HAB A TORTÁN! mesesorozat

Tandori Dezső: MEDVEÁLOM MADÁRSZÁRNYON

„Ki látott már ilyet? A medvék
mesét kérnek?! Most ez a leckéd!
Kintről kíváncsi madarak
lesik mindegyik szavadat,

lesik, nekik lepottyan-e
valami medve-csemege?
Látod, ők most se játszanak!
Segíts nekik, ne fázzanak.”

Főmedvénk a városban alussza téli álmát. Így talált rá a Költő: egy parkban, padon szunyókálva. A kis Főmedvét óvatosan a karjába vette, de talán ügyetlenül: a mackó felébredt. A Költő mesélni kezdett neki egy madárról, valaha volt legjobb barátjáról. A mackó csukott szemmel egy dallamot dünnyögött magának. Aztán csend lett. Hadd aludjon még egy kicsit, mindjárt itt a tavasz.

Az előadás Tandori Dezső Medveálom madárszárnyon kötetét alapul véve asszociatív sétára hívja a gyerekeket a medvék és verebek világába. Zenék, képek és álmok segítségével próbálunk közelebb kerülni ahhoz az ősbizalomhoz, ami az álmodó és az álmát őrző, a gyerek és a szülő között fűződik.

A színész-párok színpadra álmodják egy népszerű Pagony könyv szereplőit és elmesélik történetüket.

Alkotók: Veronika Keresztesová és Kárpáti Pál, Zsigó Anna és Szabó Sipos Ágoston

Fotó: Gulyás Dóra

10.15 kapunyitás

10.30: meseelőadás
11.05-12.00: kézműveskedés az előadás témájában, színező/olvasó kuckó, Pagony könyvvásár (csak készpénzes fizetés lehetséges)

Az előadás után a Kávézóban gyerek – és pénztárcabarát ebéddel várunk!

A Pagony Kiadó és a Jurányi Ház közös programja.
A programsorozat a Mastercard támogatásával valósul meg.

4+

https://www.facebook.com/events/310388088500512/

Orlai Produkciós Iroda:

Megyek utánad
Szerelmi leltár

Hogyan is lehetne jobban elmesélni egy ember életét, mint a szerelmei történetén keresztül?
Erre, és saját boldog-boldogtalan pillanatainkra, éveinkre gondolunk, miközben Daru történetével ismerkedünk.
Grecsó Krisztián 2014-es nagysikerű regényének főhőse leltárt készít. Miközben fölidézi korábbi kapcsolatait, önmaga régi verzióit, önvizsgálatot tart, megrajzolja saját önarcképét. Grecsó nem azt írja meg, ami Daruval történt, hanem azt, ahogy Daru visszaemlékszik arra, ami és ahogyan történt. Az emlékezés pedig nem csak keserédes nosztalgiázás, hanem a homályos múlt és vágyott jövő bizonytalan kimenetelű küzdelme. Daru kapcsolatai nevelődési, átalakulási szituációkat idéznek elő, miközben feltárul lelkivilága, belső konfliktusai. Amikor pedig kész a leltár, lehet továbblépni. Vagy mégsem?
Sokszor igaz a mondat: „Az akartam lenni, ami csak akkor vagyok, amikor majd az akarok lenni, ami akkor voltam.” „Daru megy, és látja magát, ahogy elhízik, aztán újra lefogy, hogy elköltözik innen, aztán vissza, aztán megint el, látja a lehetséges jövőt. És egészen biztos benne, hogy így lesz. Megy maga után, elöl megy Daru, utána ő, és ha tudná, sem akarná utolérni, de mivel ilyen kiszámítottan telik majd minden, nem is akarja. Sokkal többet tud magáról, mint amennyit tudni érdemes, vagy mint amennyit el lehet viselni.”

szereplők:
Baki Dániel
Kurta Niké
Mészáros Béla

Grecsó Krisztián regényét színpadra írta: Bíró Bence
Látvány: Ottlik Jikka
Asszisztens: Vincze Petra
Rendező: Dékány Barnabás

Az előadás a MASZK Egyesület (Szeged), az Orlai Produkciós Iroda és a FÜGE együttműködésében készült.
Támogató: Nemzeti Kulturális Alap Színházművészet Kollégiuma

14+

https://www.facebook.com/events/7077771185607705/

Narratíva:

Demerung (Csehov Meggyeskertje)

A demerung filmes szakkifejezés, azt a néhány percet jelöli napfelkeltekor vagy napnyugtakor, amikor a fényviszonyok gyorsan és drámaian megváltoznak.
Ilyenkor lehetséges éjszakai felvételeket rögzíteni, miközben van még némi fény.
A történetben különös jelentősége van e napszaknak:
A tudatalatti, és a természetfölötti itt ér össze. A képzelet és valóság határai elmosódnak, mindezt pedig a sötét, vagy a vakító világosság követi.
A sötét, melytől oly gyermekien félünk, és az a fény, melyben a szembenézés egymással és magunkkal még a sötétnél is félelmetesebb felnőttként.

A Narratíva kollektíva színházi projektje Csehov legtalányosabb művét ütközteti jelenünkkel.

Egyéni sorsoknak és idegrendszereknek a megértésével hozzáférhetővé válik egy absztrakt problémakör: az értelmiség hogyan válhat kiszolgáltatottá, tehetetlenné jelenünkben? Ki lép a helyére, mit kezd a felelősséggel?
Ljuba rossz döntéseit, és egy ezekből fakadó személyes traumát követően Párizsig menekül a felelősség elől. Ott összeroppan, feladja életét. Az utolsó pillanatban hozza haza családja, az otthon azonban nem csak komfortot jelent: szembe kell néznie országának, és közegének konok változatlanságával. Az alakuló új világrendben a változásra képtelenek széthullásra vannak ítélve.
Egy tornádó közeleg a szereplők felé eltéveszthetetlenül, miközben a legtöbben a vihar előtti csendben is megszokásaikkal vannak elfoglalva. Ami egyébként átkozottul humoros, felszabadító, szenvedélyes.
Olyan emberi mindez.

Ljuba KURTA NIKÉ
Ánya LADÁNYI JÚLIA
Várja PETŐ KATA
Ljonya TERHES SÁNDOR
Lopahin KÁRPÁTI PÁL
Petya EGGER GÉZA
Jepihodov DOMOKOS ZSOLT
Dunyasa BARNA LILLA
Jása VIKTOR BALÁZS
Firsz HAJDUK KÁROLY

Rendező: Hegymegi Máté, Kovács D. Dániel
Produkciós Manager: Beke Anna
Fény, Technika: Jankó Mátyás
Zene: Tarr Bernadett
Szcenika: Fekete Anna

Fotó: Dömölky Dániel

A szövegkönyv Morcsányi Géza fordításából indul ki.
Köszönet Székely Gábornak.

Támogatók: FÜGE Produkció, EMMI, NKA, ESZME

Színikritikusok díja 2022 – A legjobb független előadás

https://www.facebook.com/events/1048299303284454/

MILF

Hormonológ.
Használt nő gyerekkel, érdekel?
Mos, ápol, házit ír, kényeztet!
Önironikus este, élveboncolás szóközökkel, szerepjátékokkal a valóság elfogadásáért.
Az ember erotikus megtestesülése és tárgyiasulása. Nyilvános body shaming.
Erősebb vagy, mint az anyád szégyenérzete?
Gyere és nézz szembe múló valóságommal!
Még előtted az élet, akarod hátulról? Hörpints fel! Használj! Hasznosíts újra! Nézz! Hallgass!
Nincs mitől tartani, az anyád is lehetnék! Ki mondta,hogy #anyacsakegyvan!?
Mögöttem az élet, lehetne elölről?
Vegyél jegyet (nem jachtra kell)! #watchtheMILF

Milf: Dr. Pető Kata
Sexymotherfucker: Rohonyi Barnabás

Szerző: Kovács Viktor, Kovács Dominik
Zeneszerző: Matisz Flóra Lili
Jelmeztervező: Nagy Fruzsina
Díszlettervező: Gergye Krisztián, Isépy Andor, Pető Kata
Fénytechnikus: Langó Ádám
Hangtechnikus: Nemesházi Attila
Produkciós vezető: Gulyás Dóra
Rendezőasszisztens: Csonka Laura
Rendező – koreográfus: Gergye Krisztián

Külön köszönet Zsigó Anna dramaturgnak, Bárdos Katinak a jelmezek kivitelezéséért és a Duett Textil Kft-nek.

Az előadás hossza: 130 perc, egy szünettel

Stroboszkóp használata miatt az előadás megtekintését terhes anyáknak, epilepsziásoknak, valamint pacemakerrel rendelkezőknek nem javasoljuk.

A produkció a Budapest Főváros Önkormányzata által meghirdetett Staféta program keretében valósult meg.

Támogatók: Budapest Főváros Önkormányzata, Staféta, Füge Produkció, NKA, Fidelio

https://www.facebook.com/events/175563232290459/

Stereo Akt – Füge Produkció:

Ex katedra – Tanmesék a 90-es évekből

In Hungarian, with English subtitles

//SCROLL DOWN for ENG!///

Commodore 64, kosaras kártyák, Britney Spears, koszovói háború, Monika Lewinksy, kacsamesék és Antall József halála…
Magyarország a kilencvenes években – egy gyerek szemével.

Két színész, két táncos, egy grafikus és egy menedzser. Mind egy társulatban dolgoznak 2021 Magyarországán.
A karantén alatt közösen felidézték, hogy honnan jöttek, milyen volt felnőni a 90-es években, hogy kiderítsék, milyen örökséget hozott magával a rendszerváltáskor született nemzedék akkori életük legfontosabb helyszínéről, az általános iskolából.
Az előadás a szereplők személyes történeteire épül, amelyek egy különleges korszakot idéznek fel: az iskola első napjától a kamaszkor kezdetéig tartó időszakot.
A szereplők ma ugyan egy színpadon állnak, sokféle háttérből érkeztek. Van köztük, aki vidéken, van, aki külvárosban, és van, aki Budán nőtt fel. Van, akinek a családját tönkretette a ránk köszöntő kapitalizmus, és van, akinek meghozta a szerencsétjét. Van, aki alternatív iskolába járt, van, aki keményvonalas poroszos rendszerben tanult.
A történetek olyan, sokak által megtapasztalt jelenségeket mutatnak be, mint az iskolai bántalmazás és rasszizmus; tiltott szerelmek és legjobb barátságok; versengés és kudarcok; beilleszkedési nehézségek és a tanári önkény.

Szereplők:
Ásmány Zoltán
Borsos Luca
Mayer Dániel
Messaoudi Emina
Raubinek Lili
Vass Imre

Díszlet: Barta Borbála, Fekete Anna
Jelmez: Nagy Fruzsina
Jelmez asszisztens: Csoma Gabriella
Zene, hang-design: Bartha Márk
Fény-videó: Bredán Máté
Technikai munkatárs: Pelle Zoltán
Dramaturg: Dohy Balázs
Gyakornok: Csernai Mihály
Produkciós asszisztens: Balogh Zsuzsanna
Producer: Mayer Dániel
Koncepció: Boross Martin, Dohy Balázs, Thury Gábor
Rendező: Boross Martin

A Stereo Akt és a Füge Produkció közös előadása.

Köszönet Mészáros Györgynek, Peer Krisztiánnak, valamint Csuja Lászlónak és az Első nap az iskolában c. dokumentumfilm alkotóinak.
Produkciós partner: SzínházTV
Támogatók: Emberi Erőforrások Minisztériuma, Nemzeti Kulturális Alap, Füge Produkció, Jurányi Ház

Az előadás hossza: 80 perc

////////////////

STEREO AKT-FÜGE PRODUCTION
EX CATHEDRA
PARABLES FROM THE 90’S

Commodore 64, basketball cards, Britney Spears, Kosovo war, Monica Lewinsky, DuckTales and the death of democratic Hungary’s first prime minister.

Hungary in the nineties – through the eyes of a child.

Two actors, two dancers, a graphic designer and a manager. And they all work in one theatre company in present-day Hungary.
During the quarantine, they recalled where they came from, what it was like to grow up in the 90s, and what it means to have been born at the crux of the 1989 regime change. A central question developed: In what ways was this generation molded by the most important place in their lives at that time, by primary school?
The mixed-media, document-based performance is a chain of personal stories from the players, an imprint of a special and formative period – the first day of school, to the beginning of adolescence.
Some of the players are from the countryside, some are from the suburbs, and some are from “the better side” of the capitol. There are those whose families were crippled by the regime change, and some whose luck was made by it. Some attended progressive, alternative schools, while others studied in a hard-line Prussian system.
The stories depict universal childhood phenomena, such as school abuse and racism, forbidden love and best-friendship, competition and failure, integration difficulties, and teacher arbitrariness.

Performers and co-creators:
Zoltán Ásmány, Luca Borsos, Daniel Mayer, Emina Messaoudi, Lili Raubinek, Imre Vass
Set design: Borbála Barta, Anna Fekete
Costume design: Fruzsina Nagy
Costume design assistant: Gabriella Csoma
Music and sound-design: Márk Bartha
Lights and video: Máté Bredán
Technical assistant: Zoltán Pelle
Production intern: Mihály Csernai
Production assistant: Zsuzsanna Balogh
Producer: Daniel Mayer
Dramaturg: Balázs Dohy
Concept: Martin Boross, Balázs Dohy, Gábor Thury
Director: Martin Boross

Special thanks to György Mészáros, Krisztina Peer and László Csuja and the creators of the documentary movie “Első nap az iskolában” (“First day in school”).

Production partner: SzínházTV

Supporters: Ministry of Human Capacities, Human Capacities Grant Management Office, National Cultural Fund of Hungary

https://www.facebook.com/events/884744313246907/

Hatás alatt
Egy család széthullásának foszlányai.

Niki háromgyerekes anyuka, Péter felesége.
Hatással vannak rá a családtagjai.
Nikire nem túl jó hatással van Péter.
Niki és Péter sincsenek mindig jó hatással a gyerekekre.
Nikire és Péterre a szüleik is nagy hatással voltak.
Nagyon rossz hatással.
A gyerekek szintén hatással lesznek majd valakikre.
Az se lesz jó.
Niki egyébként egyszerűen csak boldog szeretne lenni.

SZEREPLŐK
Dobra Mara
Keszég László
Tarr Judit

Dramaturg: Enyedi Éva
Díszlet: Bobor Ági
Jelmez: Gálvölgyi Anett, Miovác Márton
Zene: Zságer-Varga Ákos
Vizuál: Katona Kati
Fénytervező: Kehi Richárd
Video, Rendezőasszisztens: Enyingi Sára
Produkciós vezető: Szandtner Júlia
Író, rendező: Réti Iringó

Támogató: NKA, Füge Produkció, Erste Bank Hungary Zrt., JURÁNYI Produkciós Közösségi Inkubátorház

https://www.facebook.com/events/881456963136499/

Táp Színház:

Mit csináljak, hogy jobban érezd magad

„Mert az úgy volt, hogy mi szerelembe estünk. Ez egy love story. Az úgy volt, hogy mi csíptük egymást, és aztán meg elvittek az érzelmek. És akkor összejártunk egy évig stikában, mert ez egy titkos story volt. Egy titkos love story, Rómeó és Júlia.”
Ki vagyok én, ha nem a szüleim hibái? Mit tehetek, ha egy nap észreveszem, hogy anyám mondatai jönnek ki a számon? Ráléphetek-e valaha a leszakadás útjára, vagy örökre cipelnem kell tovább, amit otthon akarok hagyni?

Szereplők:
Hajdu Szabolcs
Rába Roland
Kizlinger Lilla
Bagossy Bálint

Rendezőasszisztens: Gerstmár Anna
Díszlet, jelmez: Csoma Gabriella
Operatőr: Kis Márton
Vágó: Hegedüs Csenge

Írta:
a színészek improvizációi alapján
Biró Zsombor Aurél

Rendező:
Kizlinger Lilla

Az előadás létrejöttét az NKA és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.

Külön köszönet: Rezek Borbála, Gáspár Sára, Potozky László, Vajdai Vilmos, Dézsi Fruzsina, Darányi F. Hanna, Lelkes Botond, Babinchak Atanáz, Csillag Marcell, Petrovits Genovéva

Díjak, fesztiválszereplések:
MOST Fesztivál 2023 – Legjobb Stúdióelőadás Díja

https://www.facebook.com/events/333226749314905/

KI ÖLTE MEG AZ APÁMAT

Füge Produkció – ESZME I Európai Szabadúszó Művészek Egyesülete

„Ha ez egy színházi szöveg lenne, ezekkel a szavakkal kellene kezdődnie: Egy apa és egy fiú néhány méterre állnak egymástól egy hatalmas, üres térben. Ez a tér lehet egy búzatábla, egy elhagyott és kietlen gyártelep, egy iskola sportpályája. Talán havazik. Talán a hó lassan befedi, eltünteti őket. Az apa és a fiú szinte soha nem néznek egymásra. Csakis a fiú beszél, az első mondatai megjelennek kivilágítva egy papírlapon vagy egy vetítővásznon, megpróbálja megszólítani az apját, hozzá beszélni, de nem tudni miért, az apa mintha nem értené őt. Közel vannak egymáshoz, mégsem találják egymást. A bőrük néha érintkezik, kapcsolatba kerülnek, de még ekkor is, ezekben a pillanatokban is távol maradnak egymástól. Az, hogy egyedül a fiú és csakis ő beszél, mindkettejük számára fájdalmas: az apát megfosztja a lehetőségtől, hogy elmesélje a saját életét, a fiú pedig egy válaszra vár, amit soha nem kap meg.”
Édouard Louis

Édouard Louis önéletrajzi regénye emléktöredékeken keresztül mutatja be az író és édesapja kapcsolatát: küzdelmeiket egymással, egymás megértéséért és elfogadásáért, illetve az egymás iránt érzett szeretet megéléséért és kimutatásáért. A szerző meghatározása szerint a szöveg apjához írt szerelmeslevelek összessége, vagy még inkább egy regény arról, hogy miért olyan nehéz kimondani egymásnak: szeretlek. A Ki ölte meg az apámat egy intim történet, mégis a politikai környezet és a társadalmi felelősség kérdése áll a középpontban. Az előadás arra tesz kísérletet, hogy ötvözze a bábszínházat a kortárs tánccal, a szövegkórust a politikai kiáltvánnyal.

Édouard Louis QUI A TUE MON PERE című könyve alapján.

Játsszák: Bánky Sára, Bartos Ági, Csarkó Bettina, Csernák Norbert, Hrisztov Toma, L. Nagy Attila, Szekeres Máté

Szerző: Édouard Louis
Fordította: Pallai Mara
Látvány: Lázár Helga
Zene: Kákonyi Árpád
Dramaturg: Bíró Bence
Asszisztens: Szirtes Lili Lujza
Produkciós vezető: Gulyás Dóra
Rendezők: Kovács Domokos, Szenteczki Zita

Fotó: Gulyás Dóra

A legjobb független színházi előadás I Színikritikusak díja 2023

Az előadás a Füge Produkció és az ESZME közös előadása.

Copyright @ 2018, Edouard Louis
All rights reserved

Külön köszönet Salus Orthopedtechnika Kft-nek.

Támogatók: Kulturális és Innovációs Minisztérium, Füge Produkció, ESZME – Európai Szabadúszó Művészek Egyesülete, Jurányi Produkciós Közösségi Inkubátorház

16+

https://www.facebook.com/events/273466578408785/

Stereo Akt:

Remény Panzió

Egy csapat, színházból kiábrándult színész új hivatás után néz. Egy kiégést kezelő szanatóriumot nyitnak, ahol budapesti aktivistákat látnak vendégül.

❓ Úgy érzi, hogy szellemileg, érzelmileg, fizikailag kimerült a küzdelemben?
❓ Kiábrándult és elege van mindenből?
❓ Reménytelennek tűnik a változás?
➡️ Jöjjön el nyílt napunkra, hogy betekintést nyerjen a Remény Panzió mindennapjaiba!

A Panzió vendégei mind-mind egy igazságosabb, élhetőbb, jobb világért harcolnak, ki-ki a maga területén. De milyen áron? És kik ők? Korunk hősei, avagy provokátorai, netán unatkozó bolondjai?

A Remény Panzió egy dokumentarista előadás, amelynek fókuszában alulról jövő kezdeményezések képviselői állnak – a társadalom motorjai, akik gyakran a politika célkeresztjében találják magukat. Az ő motivációikkal, sikereikkel, kudarcaikkal foglalkozik a darab. Nem csupán személyes történeteik, de ők maguk is főszerepet kapnak az előadásban a társulat tagjai mellett.
Általuk próbálja a Panzió személyzete megérteni, hogy hol találni a reményt manapság, hogy egy napon maguk is újult erővel térhessenek vissza hétköznapi munkájukhoz: a színházhoz.

“A Hotel of Change emberi és tüzes előadás, amelyben megvan a forradalmi szív és bátorság, hogy kiálljon a radikális változásokért, hogy ne fogadjuk el a világot úgy, ahogy van.” Tobias Hauser, Schwäbisches Tagblatt

“Hitelesség győzedelmeskedik, amelyet kíváncsiság és empátia jellemez. Ez oda vezet, hogy a szállodai vendégek [az aktivisták] valóban megnyílnak – a szálloda bárjában, a liftben, kertészkedés közben, a relaxációs gyakorlatok során vagy a beszélgető-csoportokban. (…) A színházcsinálókból áradó empátia viszi az estét. Világossá válik a művészet és az aktivizmus közötti kapcsolat”. Christoph Ströhle, GEA

alkotó-előadók:
Göndör László, Martinkovics Máté, Messaoudi Emina, Szabó Veronika

valamint hat budapesti aktivista:
Bari Jutka (társadalmi igazságosság),
Kajos Rebeka Dóra (női jogok),
Kovács Vera (lakhatás),
Lóczi Csenge (fenntarthatóság),
Márton Gábor Csaba (inklúzió, szemléletformálás, LMBTQ, fogyatékos emberek, szociális cirkusz),
Törley Katalin (oktatás)

látvány: Raissa Kankelfitz
zene, hang-design: Bartha Márk, Tara Khozein
fény-videóterv: Bredán Màté, Kiefer Tibort
technikai vezető: Kiefer Tibor
hangtechnikus: Czövek Béla
dramaturg gyakornok: Hidi Boglárka
produkciós vezető: Balogh Zsuzsanna
producer: Mayer Dániel
dramaturg: Bíró Bence
koncepció: Boross Martin és Thury Gábor
rendező: Boross Martin

támogatók:
Ministerium für Kultus, Jugend und Sport Baden-Württemberg, Kulturális és Innovációs Minisztérium, Emberi Erőforrás Támogatáskezelő, Nemzeti Kulturális Alap

produkciós partner: ITZ – Zimmertheater Tübingen, Trafó Kortárs Művészetek Háza, Budapesti Tavaszi Fesztivál

https://www.facebook.com/events/260071513713778/

Füge Produkció:

karamazov

Fjodor Mihajlovics Dosztojevszkij 1821. november 11-én született Moszkvában, és csak hittük, hogy 1881 februárjában halt meg kedvenc városában, Pétervárott. Dosztojevszkij egy szép napon megunta a szegénységet, a nyomort, a kritikusokat, a szerencsejáték-függőség bilincseit, az alkotás terhét, és búcsút vett feleségétől, a jó Anna Grigorjevnától, és úgy tett, mint aki jobb létre szenderült.

N.N. felcsernő szavai alapján 1905-ben a pétervári Csernisev hídnál járt. 1912-ben R.R. bárónő lakásán egy spiritiszta szeánszon tette tiszteletét. Legközelebb az 50-es évek elején látta Sztálin tolmácsának felesége, akit Dosztojevszkij állítólag arra utasított, hogy fojtsa vízbe gyermekét. 2012 tavaszán bukkant föl legutóbb, a Blaha Lujza téri 4-6-os megállóban, ahol épp a BKV ellenőrök próbálták megbüntetni az öreg orosz bliccelőt. Ekkor fiatal színészek vették védelmükbe a furcsán ismerős öregurat, aki a szemtanúk szerint nagyon rossz állapotban volt.

Az aggódó színészek ezután kórházba vitték Dosztojevszkijt. Egy tapasztalt pszichiáter vette kezelésbe, aki eltiltotta a játékgépektől, és azt javasolta, terápiás jelleggel kezdjen el újra írni, valami különlegeset, valami mást, mint a régi művei. Azóta a gyógyult szerző hálából adaptálta a színészeknek Karamazov testvérek című, utolsó nagyregényét…

Utazol egy körülbelül negyvenötezer pudos villamoson. Futnak alattad a verszták. Csak bámulsz ki bután a fejedből, nézed a nyírfák táncát a végtelen sztyeppén. A Blahán fölszáll az ördög. Olyan másfél rőf. Jön és néz. És tudod, hogy megfog. Mert nincs jegyed. Egy pópával is megtörtént ez. Aztán elment, és nem találták. De végül megtalálták. Így jár az, aki nem halt meg, de még él.

F.M Dosztojevszkij regénye alapján írta: Faragó Zsuzsa, Laboda Kornél és az előadásban játszó színészek

Dmitrij Karamazov: ADORJÁNI BÁLINT
Ivan Karamazov: OROSZ ÁKOS
Aljosa Karamazov: LAZÓK MÁTYÁS
Fjodor Karamazov, Szmergyakov: JANKOVICS PÉTER

Rendező: LABODA KORNÉL
Látvány: LISZTOPÁD KRISZTINA
Dramaturg: FARAGÓ ZSUZSA
A rendező munkatársa: JUHÁSZ GABRIELLA
Verseket fordította: SZÁLINGER BALÁZS, HERCSEL ADÉL
Dalok: OROSZ ÁKOS, LAZÓK MÁTYÁS, JANKOVICS PÉTER, ADORJÁNI BÁLINT

Támogatók: Nemzeti Kulturális Alap, EJI, FÜGE, MU Színház
Az előadás létrehozását az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.

https://www.facebook.com/events/300830742918675/