Events at this location

Kelen Anna művészettörténész exkluzív tárlatvezetése a Reigl 100 kiállításon
Reigl Judit mindennél erősebb szabadságvágya, megalkuvást nem tűrő, bátor személyisége és csillapíthatatlan kíváncsisága egy teljesen egyedi életművet hozott létre. Festői módszerei sem hagyományosak: ecset helyett szivacsot, függönyrudat, vagy éppen a saját testét használta. Fedezzük fel együtt Reigl Judit különleges világát!
– Kelen Anna –

A kiállításról: https://mucsarnok.hu/reigl100
jegyár: 3500 Ft
Biztosítsa helyét helyszíni vagy online jegyelővétellel!
https://jegymester.hu/production/60632/mucsarnok-kelen-anna-exkluziv-tarlatvezetese-a-reigl-100-kiallitason/6000705
Szakmai jegy a helyszínen kapható.
A kiállítás a kísérőprogramok ideje alatt csak programjeggyel látogatható.

https://www.facebook.com/events/303042518901724/

A project 333 zenekar improvizált kamarazenét játszik.

Ami inspirál, az a szabadság, a koncentrált figyelem, a csend. Nincs stílus, csak hangok, nincsenek klisék, csak jelenlét. A hangszerek a szabad improvizációs műfajok felől érkeznek, a zene inkább a kortárs kamarazene felé tart.

Tagok:
Mákó Rozi – zongora, szintetizátorok
Roskó Gábor – szaxofon
Héjja János – gitár
Tarnay Timon – trombita, ütőhangszerek
Tarnay Károly – basszusgitár

Gábor Áron (1954) a nyolcvanas évek eleje óta alkot festőként, grafikusként, szobrászként és performerként, ugyanakkor installációi, videóművei révén is hangsúlyos a jelenléte a kortárs képzőművészetben. Különféle rendszerek elemeit markánsan ötvöző műveit a vizuális sokrétűség révén a tapasztalatokat összegző, egyúttal számtalan jelentésrétegnek teret engedő formába ágyazva hozza létre.
A Műcsarnokban megrendezésre kerülő tárlat az eddigi életmű tizenhárom fő témájából hármat mutat be – a ’80-as és a ’90-es években készült, valamint a legújabb alkotásokra fókuszál, tovább szélesítve az összefüggések körét.

A kiállításról: https://mucsarnok.hu/gabor_aron

Jegyár: 3500 Ft
Biztosítsa helyét helyszíni vagy online jegyelővétellel!
https://jegymester.hu/production/60636/mucsarnok-project333-koncert-gabor-aron-koerkerdes-cimu-kiallitasan/6000708
Szakmai jegy 3.000 Ft, a helyszínen kapható
A kiállítás a kísérőprogramok ideje alatt csak programjeggyel látogatható.

https://www.facebook.com/events/1322774951940424/

Párizs és Berlin mellett szülőhazája is több kiállítással emlékezik meg az idén 100 éve született Reigl Juditról. A centenáriumi év eseményeinek megkoronázásaként – jelentőségét, komplexitását és méretét tekintve – a budapesti Műcsarnok kínálja a világhírű festőművész hét évtizedes alkotói életútjának legátfogóbb bemutatóját.

A Műcsarnok a Kálmán Makláry Fine Arts Galériával együttműködve nagyszabású centenáriumi kiállítással tiszteleg a világhírű festőművész, Reigl Judit életműve előtt. A bemutatásra kerülő, több mint 80 Reigl Judit festmény mellett a Második párizsi iskola olyan kiemelkedő alkotóinak művei szerepelnek a tárlaton, mint Jean Dubuffet, Hans Hartung, Jean-Paul Riopelle és Jean Degottex.

Reigl Judit 1923. május 1-jén született Kapuváron. 1945-ben végezte el tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, majd 1946-48 között a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként bejárta egész Olaszországot. 1950-ben Párizsba emigrált, ahol a következő években szürrealista munkáival sikert sikerre halmozott. A párizsi szürrealisták akkori kiállítóhelyén, a Galerie à l’Étoile scellée-ben 1954-ben rendezett első önálló kiállításán figuratív és absztrakt műveket is bemutatott. André Breton egy neki írt levélben így méltatta a művészt: „Ön olyan eszköztárral rendelkezik, amely lenyűgöz engem, és biztos vagyok benne, hogy hatalmas dolgokra képes.”

Reigl a szürrealizmustól indulva, a totális automatikus írást létrehozva, a gesztusfestészeten át a teljes absztrakcióig jutott. Életművének korszakai egymásra épülve, sokszor egymást átfedve, szorosan összefüggenek. Találkozása a háború utáni Párizsban a kortárs művészettel, különösen Max Ernst, André Masson és Roberto Matta munkásságával arra ösztönözte, hogy bővítse alkotói eszköztárát: kaparta, dörzsölte vásznait, egymáshoz préselte és lenyomatolta őket.

A Műcsarnok kiállítása a római ösztöndíjas évek alatt készült, eddig múzeumban nem látott művekkel indul. Az alkotói korszakok között kiemelt számban mutatjuk be a Robbanás sorozatot (1955–1957), melynek darabjainál ipari festékpor és lenolaj keverékét dobta a vászonra, és a festékhalmokat egy hajlított függönyrúddal, olykor machetével kente szét. A Dominancia-központ (1958–1959), a Tömbírás (1959–1965) sorozatok a gesztusfestés folyamatának fizikalitását terjesztették ki. A Guano sorozatban (1958–1965) megjelenik a nyomhagyás, a rétegzés, amint a festőnő átdolgozta és újrahasznosította korábbi vásznait, melyekkel műtermének padlóját védte. A Tömbírás egyik vásznán Reigl egy emberi torzó megjelenésére lett figyelmes. A vászonra dobott festék sűrű rétegeiből árnyékként előbukkanó antropomorf formák vele maradtak mindvégig, és Ember című sorozatának (1966–1972) fő motívumaivá váltak. A Folyamat (1973–1985) sorozatban érdeklődése ismét a gesztus tér- és idődimenziója felé fordult. Az 1980-as évek második felében visszatért az emberi alakhoz, kitartóan folytatta a testek és a terek vizsgálatát (Bejárat-Kijárat, 1986–1988; Szemben, 1988–1990; New York 2001. szeptember 11., 2001–2002).

A kiállítás utolsó szekciójában az alkotó papírra készített gesztusai szerepelnek.

Reigl Judit még 90 éves korában is alkotott. 2020. augusztus 6-án hunyt el.

A párizsi művészeti közeget és a szemléletmódbeli rokonságot a Második párizsi iskola magyar származású, illetve francia képviselőinek néhány festménye idézi meg. A Második párizsi iskola vagy Nouvelle École de Paris nem egy művészeti iskola, hanem egy helyhez és egy adott időszakhoz kapcsolódó művészeti csoportosulás összefoglaló neve. A hely Párizs, a korszak 1945 és 1965 közé esik, amikor a második világháborút követő években a városban több mint 350, nonfiguratív műveket alkotó művész élt és dolgozott. A kiállítás ezen részében Bíró Antal, Braun Vera, Fiedler Ferenc, Hantai Simon, Kallós Pál, Kolozsváry Zsigmond, Anton Prinner, Rozsda Endre, Szóbel Géza, Vajtó Ágota, Jean Dubuffet, Hans Hartung, Jean-Paul Riopelle és Jean Degottex műveit mutatjuk be.

Reigl Judit alkotásai a kezdetektől erős párhuzamot mutattak a vezető kortárs francia és amerikai művészek műveivel. 1964-ben ugyanazokkal a festőművészekkel szerepelt csoportos bemutatkozáson a Solomon R. Guggenheim Múzeumban, mint 2022-ben a Shape of Freedom, International Abstraction after 1945 című kiállításon a potsdami Barberini Múzeumban és a Ways of Freedom című tárlaton a bécsi Albertina Modernben, illetve jelenleg a New York-i Modern Művészetek Múzeumában (MoMA).

A Műcsarnokban látható Reigl Judit 100 ̶ Reigl Judit és a Második párizsi iskola című grandiózus tárlatra – ugyanúgy, mint az említett kiállításokra – műveket kölcsönzött a világhírű svájci megagyűjtő és mecénás, Jean Claude Gandur (Fondation Gandur pour l’Art, Genf). E meghatározó magángyűjteménybe Makláry Kálmán műkereskedő közreműködésével kerültek Reigl Judit festmények.

Reigl Judit alkotásait a Műcsarnok impozáns termeiben 2005-ben a Kálmán Makláry Fine Arts Galériával közösen megrendezett első hazai életmű-kiállítása után kezdték el újra értékelni. Ezt követően a festőművész ismertsége viharos gyorsasággal ívelt fel. Művei a legjelentősebb magán- és közgyűjtemények egyéni és csoportos tárlatain ugyanúgy szerepelnek, mint az állandó kiállításaikon, többek között a New Yorki-i Metropolitan Múzeumban (MET), a Modern Művészetek Múzeumában (MoMA), a Guggenheim Múzeumban, a párizsi Pompidou Központban és a londoni Tate Modernben.

A Műcsarnokban közel 1700 négyzetméteren megvalósuló tárlat számos különlegességet kínál a látogatóknak: eddig lappangó műveket, jelentős külföldi gyűjteményből kölcsönzött alkotásokat, valamint Magyarországon még nem szerepelt festményeket.

A kiállítást kétnyelvű katalógus kíséri, melyben három tanulmány elemzi Reigl Judit munkásságát.

A bevezetőben Szegő György a Párizsi iskola (a két világháború közt Párizsba emigrált művészek) és a Második párizsi iskola kapcsolatát vizsgálja, a névadás indító okait, a művészek szemléletbeli rokonságát a huszadik századi történelem tükrében.

Berecz Ágnes New Yorkban élő művészettörténész esszéje a Reigl-életmű alkotói látásmódjának formálódását és alkotástechnikai módszereit elemzi.

Makláry Kálmán tanulmánya a Második párizsi iskola magyar származású művészeinek hátteret adó párizsi galériás közeg szerepét elemzi, valamint a New York-i iskola (amerikai absztrakt expresszionisták) hatását.

Kurátor: Makláry Kálmán, a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria tulajdonosa
Kurátorasszisztensek: Dekovics Dóra és Tulipán Zsuzsanna (Műcsarnok), Soós Éva (a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria vezetője)

Az írás a katalógus három szerzője, Berecz Ágnes, Makláry Kálmán és Szegő György írásainak felhasználásával készült.

Borítókép:
REIGL Judit: Ember / részlet
1967
olaj, vászon
225,5 x 188,3 cm
magángyűjtemény, Magyarország
Fotó: DARABOS György © KMFA Archívum

A Műcsarnok jegypénztár szerda–vasárnap között 17:30 órakor, csütörtökön 19:30 órakor zár. Ez egyben az utolsó látogatói belépés időpontja is. A kiállítások szerda–vasárnap között 17:45 órakor, csütörtökön 19:45 órakor zárnak.

Az alábbi napokon zárva tart a Műcsarnok:
október 23. (hétfő): 56-os Forradalom ünnepe
november 1. (szerda): Mindenszentek
december 24. (vasárnap): Szenteste
december 25. (hétfő): Karácsony
december 26. (kedd): Karácsony
december 31. (vasárnap): Szilveszter
január 1. (hétfő): Újév

https://www.facebook.com/events/1713650349070420/?event_time_id=1713650485737073

Párizs és Berlin mellett szülőhazája is több kiállítással emlékezik meg az idén 100 éve született Reigl Juditról. A centenáriumi év eseményeinek megkoronázásaként – jelentőségét, komplexitását és méretét tekintve – a budapesti Műcsarnok kínálja a világhírű festőművész hét évtizedes alkotói életútjának legátfogóbb bemutatóját.

A Műcsarnok a Kálmán Makláry Fine Arts Galériával együttműködve nagyszabású centenáriumi kiállítással tiszteleg a világhírű festőművész, Reigl Judit életműve előtt. A bemutatásra kerülő, több mint 80 Reigl Judit festmény mellett a Második párizsi iskola olyan kiemelkedő alkotóinak művei szerepelnek a tárlaton, mint Jean Dubuffet, Hans Hartung, Jean-Paul Riopelle és Jean Degottex.
Reigl Judit 1923. május 1-jén született Kapuváron. 1945-ben végezte el tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, majd 1946-48 között a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként bejárta egész Olaszországot. 1950-ben Párizsba emigrált, ahol a következő években szürrealista munkáival sikert sikerre halmozott. A párizsi szürrealisták akkori kiállítóhelyén, a Galerie à l’Étoile scellée-ben 1954-ben rendezett első önálló kiállításán figuratív és absztrakt műveket is bemutatott. André Breton egy neki írt levélben így méltatta a művészt: „Ön olyan eszköztárral rendelkezik, amely lenyűgöz engem, és biztos vagyok benne, hogy hatalmas dolgokra képes.”
Reigl a szürrealizmustól indulva, a totális automatikus írást létrehozva, a gesztusfestészeten át a teljes absztrakcióig jutott. Életművének korszakai egymásra épülve, sokszor egymást átfedve, szorosan összefüggenek. Találkozása a háború utáni Párizsban a kortárs művészettel, különösen Max Ernst, André Masson és Roberto Matta munkásságával arra ösztönözte, hogy bővítse alkotói eszköztárát: kaparta, dörzsölte vásznait, egymáshoz préselte és lenyomatolta őket.
A Műcsarnok kiállítása a római ösztöndíjas évek alatt készült, eddig múzeumban nem látott művekkel indul. Az alkotói korszakok között kiemelt számban mutatjuk be a Robbanás sorozatot (1955–1957), melynek darabjainál ipari festékpor és lenolaj keverékét dobta a vászonra, és a festékhalmokat egy hajlított függönyrúddal, olykor machetével kente szét. A Dominancia-központ (1958–1959), a Tömbírás (1959–1965) sorozatok a gesztusfestés folyamatának fizikalitását terjesztették ki. A Guano sorozatban (1958–1965) megjelenik a nyomhagyás, a rétegzés, amint a festőnő átdolgozta és újrahasznosította korábbi vásznait, melyekkel műtermének padlóját védte. A Tömbírás egyik vásznán Reigl egy emberi torzó megjelenésére lett figyelmes. A vászonra dobott festék sűrű rétegeiből árnyékként előbukkanó antropomorf formák vele maradtak mindvégig, és Ember című sorozatának (1966–1972) fő motívumaivá váltak. A Folyamat (1973–1985) sorozatban érdeklődése ismét a gesztus tér- és idődimenziója felé fordult. Az 1980-as évek második felében visszatért az emberi alakhoz, kitartóan folytatta a testek és a terek vizsgálatát (Bejárat-Kijárat, 1986–1988; Szemben, 1988–1990; New York 2001. szeptember 11., 2001–2002).
A kiállítás utolsó szekciójában az alkotó papírra készített gesztusai szerepelnek.
Reigl Judit még 90 éves korában is alkotott. 2020. augusztus 6-án hunyt el.
A párizsi művészeti közeget és a szemléletmódbeli rokonságot a Második párizsi iskola több kiemelkedő képviselőjének – közöttük számos a magyar származású művész – festményei idézik meg. A Második párizsi iskola vagy Nouvelle École de Paris nem egy művészeti iskola, hanem egy helyhez és egy adott időszakhoz kapcsolódó művészeti csoportosulás összefoglaló neve. A hely Párizs, a korszak 1945 és 1965 közé esik, amikor a második világháborút követő években a városban több mint 350, nonfiguratív műveket alkotó művész élt és dolgozott. A kiállítás ezen részében Bíró Antal, Braun Vera, Fiedler Ferenc, Hantai Simon, Kallós Pál, Kolozsváry Zsigmond, Anton Prinner, Rozsda Endre, Szóbel Géza, Vajtó Ágota, Jean Dubuffet, Hans Hartung, Jean-Paul Riopelle és Jean Degottex műveit mutatjuk be.
Reigl Judit alkotásai a kezdetektől erős párhuzamot mutattak a vezető kortárs francia és amerikai művészek műveivel. 1964-ben ugyanazokkal a festőművészekkel szerepelt csoportos bemutatkozáson a Solomon R. Guggenheim Múzeumban, mint 2022-ben a Shape of Freedom, International Abstraction after 1945 című kiállításon a potsdami Barberini Múzeumban és a Ways of Freedom: Jackson
Pollock to Maria Lassnig című tárlaton a bécsi Albertina Modernben, illetve jelenleg a New York-i Modern Művészetek Múzeumában (MoMA).
A Műcsarnokban látható Reigl Judit 100 ̶ Reigl Judit és a Második párizsi iskola című grandiózus tárlatra – ugyanúgy, mint az említett kiállításokra – műveket kölcsönzött a világhírű svájci megagyűjtő és mecénás, Jean Claude Gandur (Fondation Gandur pour l’Art, Genѐve). E meghatározó magángyűjteménybe Makláry Kálmán műkereskedő közreműködésével kerültek Reigl Judit festmények.
Reigl Judit alkotásait a Műcsarnok impozáns termeiben 2005-ben a Kálmán Makláry Fine Arts Galériával közösen megrendezett első hazai életmű-kiállítása után kezdték el újra értékelni. Ezt követően a festőművész ismertsége viharos gyorsasággal ívelt fel. Művei a legjelentősebb magán- és közgyűjtemények egyéni és csoportos tárlatain ugyanúgy szerepelnek, mint az állandó kiállításaikon, többek között a New Yorki-i Metropolitan Múzeumban (MET), a Modern Művészetek Múzeumában (MoMA), a Guggenheim Múzeumban, a párizsi Pompidou Központban és a londoni Tate Modernben.
A Műcsarnokban közel 1700 négyzetméteren megvalósuló tárlat számos különlegességet kínál a látogatóknak: eddig lappangó műveket, jelentős külföldi gyűjteményből kölcsönzött alkotásokat, valamint Magyarországon még nem szerepelt festményeket.
A kiállítás támogatója a a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány.
A kiállítást kétnyelvű katalógus kíséri, melyben három tanulmány elemzi Reigl Judit munkásságát.
A bevezetőben Szegő György a Párizsi iskola (a két világháború közt Párizsba emigrált művészek) és a Második párizsi iskola kapcsolatát vizsgálja, a névadás indító okait, a művészek szemléletbeli rokonságát a huszadik századi történelem tükrében.
Berecz Ágnes New Yorkban élő művészettörténész esszéje a Reigl-életmű alkotói látásmódjának formálódását és alkotástechnikai módszereit elemzi.
Makláry Kálmán tanulmánya a Második párizsi iskola magyar származású művészeinek hátteret adó párizsi galériás közeg szerepét elemzi, valamint a New York-i iskola (amerikai absztrakt expresszionisták) hatását.
Kurátor: Makláry Kálmán, a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria tulajdonosa
Kurátorasszisztensek: Dekovics Dóra és Tulipán Zsuzsanna (Műcsarnok), Soós Éva (a Kálmán Makláry Fine Arts Galéria vezetője)
A kiállítás nyitva tartása:
2023. október 4. – 2024. január 28.
Az írás a katalógus három szerzője, Berecz Ágnes, Makláry Kálmán és Szegő György írásainak felhasználásával készült.

Borítókép:
REIGL Judit: Ember / részlet
1967
olaj, vászon
225,5 x 188,3 cm
magángyűjtemény, Magyarország
Fotó: DARABOS György © KMFA Archívum

A Műcsarnok jegypénztár szerda–vasárnap között 17:30 órakor, csütörtökön 19:30 órakor zár. Ez egyben az utolsó látogatói belépés időpontja is. A kiállítások szerda–vasárnap között 17:45 órakor, csütörtökön 19:45 órakor zárnak.

Az alábbi napokon zárva tart a Műcsarnok:
október 23. (hétfő): 56-os Forradalom ünnepe
november 1. (szerda): Mindenszentek
december 24. (vasárnap): Szenteste
december 25. (hétfő): Karácsony
december 26. (kedd): Karácsony
december 31. (vasárnap): Szilveszter
január 1. (hétfő): Újév Kevesebb jelenjen meg

https://www.facebook.com/events/202321176075909/?event_time_id=202321239409236

Gábor Áron (1954) a nyolcvanas évek eleje óta alkot festőként, grafikusként, szobrászként és performerként, ugyanakkor installációi, videóművei révén is hangsúlyos a jelenléte a kortárs képzőművészetben. Különféle rendszerek elemeit markánsan ötvöző műveit a vizuális sokrétűség révén a tapasztalatokat összegző, egyúttal számtalan jelentésrétegnek teret engedő formába ágyazva hozza létre.
A Műcsarnokban megrendezésre kerülő tárlat az eddigi életmű tizenhárom fő témájából hármat mutat be – a ’80-as és a ’90-es években készült, valamint a legújabb alkotásokra fókuszál, tovább szélesítve az összefüggések körét.
A tárlat első terében az 1980-as években – az installáció- és performansz-, illetve a videó- és komputerművészet magyarországi fénykorának kezdetén – a kérdésfeltevés, a kontempláció és a megismerés iránti vágyból született, táblaképeken, triptichonokon, egy installáción és egy performansz videón látható művek a Körkérdés és az Állatok témák köré szerveződnek.
A középső térben kerülnek bemutatásra az 1990-es években, a magyarországi rendszerváltás hosszúra nyúló időszakában született Fejek, amelyek fázis-kimerevítésekként és szinte tanúk csoportosulásaként veszik körbe a látogatókat. 1990-ben került sor az Európa Ház című performanszra, amely a változás felfogására, az Európához tartozás mibenlétének megfejtésére tett kísérletként is szolgál. A bemutatásra kerülő, az eseményt megörökítő videófelvétel résztvevőkké teszi a rólunk mintázott Fejeket.
A kiállítás harmadik szekciójában mutatjuk be a Szemek tükrében sorozatot (2020), melyet már a pandémia ihletett. A maszkviselés még inkább ráirányította a figyelmet a lélektükrökre, amelyek látványa katalizátorként hatott a rendkívül érzékeny grafikák megszületésére.
A legújabb, 2022-ben és idén készült, az állandó változásban lévő makro- és mikrokozmosz megörökítését célzó, szükségszerűen dekomponált Rész és egész sorozat képei mozdulatlanságukban is élettel teliek és rendkívül harmonikusak. A javarészt ceruzával és krétával készült képeken az absztrakt és geometrikus formák kiegészítik egymást, és a többrétegűségnek, illetve annak köszönhetően, hogy nem határozható meg a síkot uraló középpont, a művek éteri, az ürességtől nem tartó, magabiztos könnyedséggel elbűvölő, kivételes befogadás-momentumok bravúros konstrukcióiként jelennek meg.

Reischl Szilvia
a kiállítás kurátora

a képen: Gábor Áron: Bepörgetve III., részlet

https://www.facebook.com/events/349722430828353/?event_time_id=349722484161681

Gémes Péter (1951. 04. 11. – 1996. 10. 22.) azon kevés művész egyike, akinek mind személye, mind alkotói pályája a művészettörténészek és a közönség egyöntetűen pozitív ítéletét vívta ki. Életművét tragikusan rövid, alig két évtized alatt hozta létre.
A Budapesti Képzőművészeti Gimnázium és a kirakatrendező iskola után a Varsói Képzőművészeti Akadémia grafika szakán diplomázott 1976-ban, majd ugyanitt volt ösztöndíjas. 1980-ban tért vissza Budapestre. Az addig litográfiákat és szórópisztolyos grafikákat alkotó művész érdeklődése innentől a fényképezés felé fordult: hol közvetlenül fotókból állnak a kompozíciók, hol pedig a lefényképezett alakokat szórópisztollyal rajzolja föl a nagyméretű vásznakra. A legtöbb képén ő maga szerepel, számtalan karakter bőrébe bújva akár egyazon képtéren belül is, ő a filozófus, a vándor, az angyal, a harcos – némelykor bevonta közvetlen családtagjait is, így kölcsönözve intimitást a jeleneteknek. Utolsó éveiben már csak saját magát fotózta, majd a testéből is csak a végtagjait. A kezek és lábak sokszor alig felismerhető formáiból mozaikként rakott össze oszlopokat, homokórát, piramist, naplószerűen dokumentálva az időt és a mindennapokat.
A Műcsarnok először 1986-ban a Dorottya utcai Kiállítóteremben mutatta be Gémes Péter Vándorévek című fotóvásznait, később – már halála után – 2000-ben sor került a fő műveket felsoroló kiállításra, de az intézmény szervezte az 1987-es Sao Paulo-i Biennálén való megjelenését, valamint jelentős kollekcióval szerepelt 1995-ben, a rekonstrukció utáni nyitókiállításon.
Jelen kiállításunkkal arra vállalkozunk, hogy a főművek mellé beemeljük az életműbe a korábban marginálisnak tekintett pályakezdő munkákat is, amelyekben sok olyan szegmens megtalálható, ami kontinuitást mutat a későbbi főművek felé. Végigkövetjük a változásokat, a sokszor egészen aprókat is, amelyek közvetítik a művész gondolkodását, életének eseményeit, és lezárják az életművet. 27 év távlatából jobban korrigálhatók a korábbi téves datálások – ezek az életút rövidsége miatt különösen fontosak. A kiállítás a korrekciókkal is logikusabban láttatja a képi megfogalmazás alakulásának folyamatát.
A gondolatébresztő inspirációk kezdettől fogva az olvasmányélményekből jönnek: a Bibliából, irodalmi és filozófiai értekezésekből, ókori szerzőktől, Platóntól, Boethiustól Hamvas Béláig és Kerényi Károlyig, és akár mások irodalmi és filozófiai értekezéseiből. Látható, ahogyan a formába öntés az évek során, párhuzamosan az életeseményekkel változik.

A kiállításon látható lesz egy olyan nagyméretű fotóvászon is, amely – egy miskolci tárlatot kivéve – még nem került közönség elé. A látogatók így végigkövethetik Gémes Péter belső útját, a formálódás éveitől kezdve a filozófiai hátterű olvasmányélmények által megjelenített fotóalapú munkákon át a hittel teli reménykeresés utolsó állomásáig. Az újabb generációk is rácsodálkozhatnak a gondolati és vizuális bravúrokat felmutató időtálló alkotásokra, egy olyan művészre, aki egész oeuvre-jével példázza: „Ecce homo!”

Mayer Marianna
a kiállítás kurátora

2023. október 13. – 2024. január 28.
szerda – vasárnap 10.00-18.00, csütörtök 12.00-20.00, hétfő, kedd: zárva

https://www.facebook.com/events/1098302191552209/?event_time_id=1098302941552134